Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke pontos sajtóhivatkozásokkal részletezte, mi is volt a titkos neptuni tárgyalás. Most azt mondják, nem volt titkos, holott a tárgyalásokról először beszámoló Washington Post ápr. 3-i számában David B. Ottoway titkos kerekasztal-találkozóról /secret round-table meeting/ írt. A titkos román-magyar találkozókról a Washinton Postban közzétett tájékoztatáson kívül hónapokon át semmi sem került nyilvánosságra. A New York Times jún. 20-i számában David Binder közölt újabb részleteket a találkozóról. Ezt követően, a Romániai Magyar Szó hasábjain, júl. 21-én, egy körinterjú keretében a tárgyalások résztvevői, Frunda György szenátor, Tokay György és Borbély László képviselők először beszéltek a történtekről. Az amerikai lapok és a részvevők nyilatkozatai alapján összegezhető, hogy a tárgyalások 1992 elején kezdődtek és négy megbeszélés volt. A netuni találkozón egyezmény született, Binder "neptuni megegyezésről" /Neptun acord/ írt, Frundáék azonban csupán "eredményekről" nyilatkoztak. Tőkés László áprilisban az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakcióihoz írt levelében magyarázatot kért a The Washington Postban megszellőztetett "titkos kerekasztal-találkozóval" kapcsolatban. Levelére nem kapott választ, ezért máj. 30-án Tokay György és Verestóy Attila frakcióvezetőkhöz írt levelében újból sürgette az ügy tisztázását. Legutóbb a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjesztett levelébe kért választ, követelve ugyanakkor, hogy az SZKT tisztázza a "titkos kerekasztal-találkozó" ügyét. Április eleje óta Tőkés László nem kapott választ leveleire. A mai napig nincs válasz arra, hogy a nevezett RMDSZ-képviselők milyen felhatalmazás alapján, milyen minőségben tárgyaltak, volt-e megbízásuk? Nem fogadható el az, hogy magánszemélyekként tárgyaltak a hatalommal. Nyilvánvaló, hogy az RMDSZ mértékadó képviselőit látták bennük. Hrebenciuc magánszemélyként tárgyalt? A hatalom két év óta visszautasítja az RMDSZ II: kongresszusának országis román-magyar kerekasztalra vonatkozó javaslatát. ? Romániának jelenleg szüksége van arra, hogy elfogadják, hogy az Európa Tanács tagja lehessen. Ezért állít fel Nemzetiségi Tanácsot és ezért tart titkos tárgyalásokat. Ez az igazi tétje a tárgyalásoknak. Ezt mutatja a The Washington Post ápr. 3-i cikkének címe is: Románia kezdeményező lépéseket tesz a magyar kisebbség felé. The New York Times, júl. 20-i cikkének címe: Románok és magyarok valamelyest erősítik egymás között a bizalmat. A cikket ismertető International Herald Tribune jún. 21-i írásának címe: Románia bővíti a magyar kisebbségi jogokat. ? Ahány cím, annyi valótlanság, állapította meg Tőkés László. A hiányzó legitimitást kívánták pótolni a találkozók szervezői és a sajtó beszervezői. Az RMDSZ hitelességének csorbítását célozta a The Washington Post áprilisi cikkének megállapítása. "Tőkés és más magyar nacionalista radikálisok Erdély autonómiáját szeretnék újra?" Ez a szövegrész támadás az RMDSZ autonómia-koncepciója ellen. A cikk szerint Tokay György Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésével kapcsolatban kifejtette: "Tőkés pap, biblikusan gondolkozik, és néha apokaliptikus látomásai vannak. Hibázik." A cikkíró megállapította: "Tőkés vádjai, amiket mind budapesti, mid washingtoni látogatása alkalmával tett, megdöbbenést keltettek nem csupán a román hivatalosságok körében, hanem a mérsékelt magyar nacionalista vezetők között is." /Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: A Hatalom uszályában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./
1993. november 5.
Amennyiben csak a visegrádi országok kerülnek be a NATO-ba, akkor a kívülmaradtak az Oroszország uralta FÁK-hoz csatlakoznak - írta Ion Ratiu képviselőházi alelnök az International Herald Tribunban. Dr. Jonathan Eyal, a londoni Királyi Biztonságtudományi Intézet igazgatója úgy vélekedett a Meridian című bukaresti lap nov. 4-i számában, hogy Romániában fennáll a kommunista restauráció megkísérlésének a veszélye. /Bogdán Tibor: Románia Moszkvával fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, nov. 5./
1995. február 18.
Számos országban létezik etnikai feszültség, írta Daniel Tarschys, az ET főtitkára az International Herald Tribune lapban, ám megvan ennek orvossága: nagylelkű kisebbségi politikára van szükség, illetve olyan intézkedésekre, amelyek engedélyezik az autonómiát. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./
1996. szeptember 20.
A budapesti és a bukaresti amerikai nagykövet /Donald Blinken és Alfred Moses/ közös cikkben méltatta a magyar-román alapszerződést az International Herald Tribune szept. 19-i számában. A két nagykövet ezeréves magyar-román rivalizálásról /!/ ír, továbbá így látják a történelmi múltat: "Magyarország és Románia rivalizálása több mint ezeréves múltra tekint vissza. A folyamat a Közép-Ázsiából érkezett magyarok betelepülésével kezdődött, ami végül is magyar dominanciát eredményezett a Kárpát-medencében, beleértve /a ma Romániához tartozó/ Erdélyt is, amely Magyarország része volt 1919-ig, amikor is a trianoni egyezmény megszüntette a térséget 300 éven át uraló osztrák-magyar fennhatóságot. Trianon sajátos módon nem vetett véget a rivalizálásnak...". Az alapszerződés összebékíti "a kisebbségben és többségben élők jogait". A NATO és az Európai Unió világossá tette, hogy azok az államok, amelyeknek határproblémáik vannak, ne folyamodjanak tagságért. /Népszabadság, Magyar Hírlap, szept. 20./
1996. november 4.
Jeszenszky Géza a Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez írt levelében emlékeztetett Moses és Brinken amerikai nagykövetek levelére, amelyben súlyos történelmi tévedésekkel dicsérték a magyar-román alapszerződést. Jeszenszky azonnal írt egy válaszcikket, amelyet nagyobbik részét végre közölte az International Herald Tribune okt. 16-i száma. Ebben Jeszenszky a szerződés fő hiányosságának nevezte, hogy az RMDSZ és a magyar egyházak kérése ellenére nem rendezték az egyházaktól és a magyar intézményektől elkobzott vagyon ügyét, továbbá a bezáratott magyar egyetem, illetve a kolozsvári főkonzulátus újramegnyitását. Felvetette továbbá a jogi kibúvók lehetőségét, s azt, hogy a szerződés nem tartalmaz garanciákat és ellenőrzési mechanizmusokat. Az amerikai lap nem közölte Jeszenszky levelének azt a részét, ahol cáfolta, hogy az egyezmény "ezer éve tartó konfliktusnak" vet véget, azt, hogy Románia e században kétszer is elfoglalta Budapestet. Nem lehet Budapest elfoglalásának nevezni azt, hogy Románia a szovjet csapatok oldalán részt vett a budapesti hadműveletekben. "A valódi szolidaritás és megbékélés minden rossz emlékét elsöprő hangulatát Iliescu, Románia elnöke fojtott el, sikerrel. Most az érdemel dicséretet, aki olajat öntött a háborgó vízre, miközben ő a vihar egyik előidézője?" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ A két nagykövet levele: International Herald Tribune szept. 19. /szept. 20-i jegyzet/
2002. március 21.
A nemzeti kisebbségek problémáival küzdő kelet-európai országok számára követendő például szolgálhatnak a kormányzó romániai Szociáldemokrata Párt és a magyar kisebbséget képviselő RMDSZ között tíz éve amerikai segítséggel indított párbeszéd nyomán megszületett hivatalos megállapodások — írta márc. 19-én az International Herald Tribune (IHT). William Pfaff, a Párizsban szerkesztett nemzetközi lap véleményoldalán közölt cikkében úgy vélte, hogy a princetoni Project on Ethnic Relations nevű, kormánytól független szervezet fontos szerepet játszott abban, hogy a rendszerváltás fordulóján a kölcsönös gyanakvás miatt szinte már beszélő viszonyt sem ápoló romániai felek között sikerült olyan egyedülálló együttműködési struktúrát kimunkálni, amely azóta két parlamenti ciklust élt túl, és működőképesnek bizonyult. /Nyugat szerint példaértékű a romániai magyarság ügyének megoldása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2006. április 22.
Az egymást túllicitáló magyar választási ígéreteket elemezte az International Herald Tribune című párizsi napilap. A költségvetési hiány lefaragására az új magyar kormánynak a lehető leggyorsabban megszorító intézkedéseket kell bevezetnie – vélte a Les Échos című francia gazdasági napilap is. A 2009–2010-es euró-csatlakozás pénzügyi feltételeit a kelet-európai országok közül egyedül Magyarország nem tudja teljesíteni. /Felelőtlen választási ígéretek. Megszorító intézkedések bevezetése vár az új magyar kormányra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./
2006. augusztus 31.
Románia is korlátozó intézkedéseket vezethet be „viszonzásul” azon EU-országok állampolgáraival szemben, amelyek szigorítják a románok munkavállalási jogát – nyilatkozta Traian Basescu államfő az International Herald Tribune-nak. /Basescu: „viszonzásul” Románia is korlátozhatja a munkavállalást. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
2007. szeptember 27.
Adrian Cioroianu külügyminiszter szerint a román diplomácia azért nem szeretné, ha Koszovó függetlenedése precedenst teremtene, mert hátrányosan érintené Kelet-Európa stabilitását. Nem Erdély, hanem a Moldova Köztársaságról levált, magát elszigetelő Transznisztria tekintetében. Az International Herald Tribune szeptember 24-i száma azt írta, hogy Washington nyomás alá helyezte Szlovákiát és Romániát, mert a két ország nem támogatja Koszovó teljes függetlenségét attól való félelmükben, hogy a magyar kisebbség helyi közösségei nagyobb autonómiát fognak követelni, miközben az Egyesült Államok teljes mellszélességgel kiáll az albánok lakta tartomány függetlensége mellett. A nemzetközi sajtó felrótta Romániának, Szlovákiának, Görögországnak és Ciprusnak, hogy az EU miattuk nem tud egységes álláspontot kialakítani Koszovó ügyében. Basescu államfő és Cioroianu szerint tiszteletben kell tartani Szerbia területi egységét, Tariceanu kormányfő viszont júliusban kijelentette, hogy jelenleg az Ahtisaari-terv a legjobb megoldás, amely de facto függetlenséget biztosítana a jelenleg ENSZ-közigazgatás felügyelte tartománynak. /Sz. T. : Cioroianu: Transznisztria, nem Transzilvánia miatt félünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2007. november 16.
Tanulságos a harmadik román–magyar közös kormányülés külföldi médiavisszhangjait áttekinteni, a nagyobb világlapokat, mondjuk az International Herald Tribune-t, a Pravdát vagy más jól ismert kiadványokat. Közös ezekben a lapokban, hogy legnagyobbrészt az Associated Press írását veszik át. Az angol nyelvű hírügynökségi szövegben ott áll két mondat, amelyet érdemes magyarul is idézni: „A két szomszédos ország viszonya az évtizedek során gyakran igen feszültté vált, leginkább az 1918-ig az osztrák–magyar monarchiához és jelenleg Romániához tartozó Erdélyben élő magyar kisebbséggel kapcsolatos bánásmód miatt“ – írta a hírügynökség, hozzátéve: „Románia és Magyarország kapcsolata a két ország között 1996-ban megkötött barátsági szerződés után kezdett enyhülni, és ehhez nagymértékben hozzájárult az a tény, hogy az egymillió négyszázezres romániai magyar kisebbség érdekeit képviselő párt azóta több román kormányban is részt vett. “Székedi Ferenc, az ÚMSZ munkatársa örömmel állapította meg, az RMDSZ-t így látják külföldön. /Székedi Ferenc: AP és EP. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
2008. április 8.
Koszovó függetlensége magyar enkláve létrejöttére buzdít – címmel közöl székelyföldi riportot az International Herald Tribune és a The New York Times elektronikus változata. Nicholas Kulish újságíró szerint „a székelyeknek meggyőződésük, hogy elérkezett a függetlenség ideje, ezért javasolják, hogy Székelyföld fél-autonóm állammá váljon, ami szerintük közelgő valóság” – vélte a lap. A cikkíró szerint Sepsiszentgyörgyön százak vonultak utcára februárban, hogy kifejezzék: támogatják Koszovó függetlenségét, és autonómiát akarnak. A szerző úgy véli, a romániai magyar kisebbség Székelyföld széleskörű autonómiája érdekében nyomást gyakorol a román többségre. A lap szerzője szerint a székelyek külön etnikai csoportot alkotnak, és nem azonosak a magyarokkal. /!/ A riportban megszólalt Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke, aki szerint Koszovó egyértelmű példa arra, ha egy közösség autonómiát akar, akkor hangosan ki kell nyilvánítania ebbéli szándékát. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke arra hívta fel a figyelmet, ha a magyarság követelései nem találnak meghallgattatásra, akkor a régióban az elégedetlenség konfliktusokkal fokozódhat. /(borbély): Székelyföld a nemzetközi sajtó figyelmében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
